ÖK a sajtóban, médiában

Az ÖK kutatóinak, rendezvényeinek és eredményeinek megjelenése a sajtóban vagy más médiában.

2019-10-31 index.hu, 12ora.hu

Egyszerűen nem tudjuk megállítani a klímaváltozást, még lassítani sem eléggé, csak tompítani a hatásokat” – kezdte a háttérben egy tűzgolyóként lángoló földgolyó képével Szathmáry Eörs, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának vezetője, aki szerint a klímaváltozással összefüggésben megjelenő új betegségekről kellene sokkal többet beszélni, és így is tett: régi betegségek feltámadása, új helyeket elfoglaló kórokozók, vízzel, étellel, levegővel, szexszel, lényegében mindenhonnan és minden módon terjedő patogének.
Az egyetlen relatíve jó hír, hogy prognózisa szerint legalább nem egy Androméda-törzs típusú, hirtelen beütő, mindent letaroló fertőzés végez majd velünk, inkább sok, relatíve kisebb hatású betegségre kell felkészülni. Erre szolgálna az a Stockholm-protokoll, ami Szathmáry szerint egymilliárd euróból már érdemi eredményeket mutathatna fel az új kórokozókkal szembeni harcban.

Nem a bioszféra van általában veszélyben, és nem is a Homo Sapiens, mint faj, hanem a technológiai civilizáció, ami viszont olyan könnyen összeomolhat, mint a kártyavár.

A nem túl szívderítő előrejelzés szerint 2050 körül várható, hogy az emberi populáció elég rövid idő alatt megfeleződik, magyarul több milliárd ember fog meghalni. „A városok, ahol addigra a világnépesség 70 százaléka lakik majd, különösen veszélyeztetettek. Ha nagy baj van, egy nagyvárosban egy hét alatt kezdik gyilkolni egymást az emberek” – dobta fel a hangulatot Szathmáry Eörs, hogy aztán a Fermi-paradoxon (miért nem találkozunk lépten-nyomon földönkívüliekkel, ha potenciálisan rengeteg, a miénknél fejlettebb idegen civilizáció alakulhatott ki az univerzumban) legvalószínűbb feloldásával fokozza még tovább: a civilizációk a technológiai érettség bizonyos fokán egyszerűen kinyírják magukat, és mi is éppen efelé tartunk.

A klímaváltozás fontosabb a politikai törésvonalaknál (10.30) 12ora.hu
http://12ora.hu/2019/10/30/a-klimavaltozas-fontosabb-a-politikai-toresvo...

2019-10-30 M1 Iskolapad

Vácrátóton forgatott az M1 csatorna stábja. A 15 perctől látható riportban a budapesti Orchidea iskola tanulói ismerkedtek a madárhangokkal Garamszegi László Zsolt az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatójának segítségével. Hogyan táplálkoznak a csípőszúnyogok? többek között erről beszélt Soltész Zoltán tudományos főmunkatárs. A program harmadik állomásaként Sólyom Barbara kommunikációs munkatárssal a vácrátóti Botanikuskertet járták be, a kert fafajairól tanultak és feladatokat oldottak meg. A tanárokkal együtt közös cél egy környezettudatosabb generáció felnevelése.

2019-10-26 24.hu

Alapvetőben minden kutyafajtában benne van az emberrel való játékosság, de egyesek akár életük végéig megőrzik, míg másokból hamar kikopik. Az egyéni tényezők mögött sokat számít ebben a tudatos tenyésztés, azaz a kutyafajták evolúciója.
Persze, minden kutya játékos vághatnánk rá egyből, de ez így önmagában nem igaz. Dr. Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és botanikai Intézetének igazgatója az ELTE Etológia Tanszék és a Stockholmi Egyetem kutatóinak bevonásával evolúciós szempontból vizsgálta, hogy bizonyos funkciók milyen viselkedési elemekkel járnak együtt, pontosabban mely fajtacsoportok mutatnak nagyobb hajlandóságot a játékra, és ennek milyen evolúciós okai lehetnek.

Kutyákkal kapcsolatban az evolúcióra ne úgy gondoljunk, ahogy azt biológia órán megtanultuk, ugyanis esetükben az ember által felpörgetett és célzott változásról van szó, ami viszont a kutatók számára előny: elég párszáz évet vizsgálni ahhoz, hogy evolúciós mechanizmusokat tárhassanak fel.

2019-10-24 24.hu

Rendkívül értékes élőhellyé alakultak a világháborús bombatölcsérek, van olyan faj, ami egyedül Chiléből és a Kárpát-medencéből ismert.
Dr. Vad Csaba biológus, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa kollégáival a kiskunsági Apaj közelében kutatja a bombatölcsérek élővilágát, ahol pár száz méteren belül több mint száz, sós- és édesvizű mélyedés alkot egészen egyedi élőhelyhálózatot.

A tölcsérek között nagy eltérések vannak, 3-15 méter átmérőjű, kör alakú mélyedésekről van szó a feltöltődés különböző stádiumában, amelyekben egész évben vagy csak időszakosan maximálisan 100 centiméternyi víz gyűlik össze a talajvíz felszivárgásából és a csapadékból. Ennek következtében sós, szikes kis tavacskák alakulnak ki – a sót persze ne úgy képzeljük el, mint a tengervizet: a talajvízben oldott nátrium- és hidrogénkarbonátokról beszélünk.
.. Eddig összesen 274 fajt azonosítottunk a bombatölcsérekben: 9 gerincest, 80 kovaalgát, 74 zooplanktont, 111 makrogerinctelent – mondja a 24.hu-nak a szakember.

2019-10-23 qubit.hu

Harminc év múlva Magyarország természeti képe a mai Hollandiához hasonlít majd:

„amit nem építettek be, ott ültetvények és zöld sivatagoknak beillő gazdasági legelők feszítik egymásnak vállukat. Fokozódik az urbanizáció, a vidék fokozatosan elsorvad, elnéptelenedik. A természeti környezet is nagymértékben átalakul. A biodiverzitás összeomlik, eltűnik a változatosság, a tájat kevés, és azonos fajokból álló, egysíkú élőhelyek uralják”.

A fentieket a Környezeti jövőkutatás – Magyarország 2050 címmel november közepén megjelenő ökológiai tanulmánykötet sajtóanyagából idéztük. A kötetet szerkesztő Báldi András, a tihanyi Ökológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a Qubitnek elmondta, hogy a jövőkutatás korántsem science fiction, hanem egy olyan, külföldön már elfogadott irányzat, amelyet Magyarországon még leginkább csak a társadalomtudomány művelői követnek, holott a természettudományok terén is szükség volna rá.

2019-10-23 nlc.hu

„Lehet, hogy még annál is rosszabb a helyzet, mint gondoltuk” – mondja a globális felmelegedésről Dr. Kröel-Dulay György, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tudományos főmunkatársa. És az igazi baj nem ott kezdődik, hogy egyre korábban nyílnak az orchideák.
... Miután legalább 300 ezer éve él a maihoz hasonló ember a Földön, átélhettünk már ilyesmit. A mostani klímaváltozásnak azonban van egy fontos jellegzetessége: rendkívül meredek a melegedés íve. A probléma a népességrobbanásban gyökerezik, magyarázza Dr. Kröel-Dulay György, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (korábban a Magyar Tudományos Akadémia) Ökológiai és Biológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. Egyre jobban élünk, egyre több erőforrást használunk, az erdők helyén városok, a mocsarak helyén szántóföldek vannak. - nlc.hu (10.23)

2019-10-22 hvg.hu

A vidék fokozatosan elsorvad, elnéptelenedik, miközben a városiasodás egyre jelentősebb lesz – a szakértők szerint ilyen problémákra kell megoldást találnia a jövőben Magyarországnak.
..A napjainkban megélt környezeti válságot, akár csak a klímaváltozást, a biodiverzitás csökkenését, élőhelyek eltűnését, az inváziós fajok egyre nagyobb térhódítását tekintve rendkívül fontos lenne tudni, merre haladunk, mi vár ránk a jövőben" – idézi az Index az Ökológiai Kutatóközpont munkatársának, Báldi András szavait.

2019-10-22 index.hu, greenfo.hu, eszakhirnok.com, agrarszektor.hu, hellovidek.hu

..."A napjainkban megélt környezeti válságot, akár csak a klímaváltozást, a biodiverzitás csökkenését, élőhelyek eltűnését, az inváziós fajok egyre nagyobb térhódítását tekintve rendkívül fontos lenne tudni, merre haladunk, mi vár ránk a jövőben" - írja az MTA Ökológiai Kutatóközpont dr Báldi András tanulmányáról, amiből olyan trendek rajzolódnak ki, mint hogy: A vidék fokozatosan elsorvad, elnéptelenedik, miközben a városiasodás egyre jelentősebb lesz. - index.hu (10.22)

2050-re rá sem ismerünk majd a lakóhelyünkre (10.22) greenfo.hu

Ökológiai szempontból ijesztő jövő várhat Magyarországra 2050-re (10.23) eszakhirnok.com

Rémisztő jövő várhat Magyarországra: 2050-re rá sem ismerünk majd a lakóhelyünkre (10.22) agrarszektor.hu
https://www.agrarszektor.hu/noveny/remiszto-jovo-varhat-magyarorszagra-2...

Ez lehet a vidék sorsa: rettenetes jövő felé haladunk- 2019.10.21. - hellovidek.hu
https://www.hellovidek.hu/gazdasag/2019/10/21/ez-lehet-a-videk-sorsa-ret...

2019-10-21 infostart.hu, MTI, napi.hu

Egy nemzetközi színvonalú monitoring hálózat mielőbbi kiépítése nélkül tovbbra is csak sötétben tapogatóznak a szakemberek, ha történik valami a Balatonon, a Kis-Balatonon, vagy a tó befolyóin - mondta Jordán Ferenc, a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetet éprilisban kinevezett igazgatója. A BLI annak az Ökológiai Kutatóközpontnak (ÖK) az egyik kutatóbázisa, amely a közelmúltban került a Magyar Tudományos Akadémiától az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH).Az igazgató elmondta, hogy a tihanyi intézmény mellett három további kutatóbázist is magában foglaló ÖK idén mintegy 700 millió forintból gazdálkodott, de a jövőben ennek másfél-kétszeresére számítanak évente, valamint egy egyszeri forrásinjekcióra abból a 22 milliárd forintból, amelyet a kormány juttat az ELKH számára.Arról is beszámolt, hogy az ÖK vezetése az elmúlt hónapokban megújult, és az új szemléletnek, feltételeknek köszönhetően már több fiatal tehetséget hazahívott külföldről. [T:18] - infostart.hu (10.21)

Rejtély a Balatonnál: a kutatók is csak találgatnak (10.21) napi.hu

2019-10-20 24.hu

Elsorvad a vidék, az élővilág kiüresedik, sok őshonos fajunk eltűnik, a tájat kevés, és azonos fajokból álló, egysíkú élőhelyek fogják uralni. A jövőkutatás célja, hogy felkészüljünk a változásra, és megpróbáljuk a káros változásokat fékezni.
Eltűnik a biológiai sokféleség, a változatosság, a tájat kevés, és azonos fajokból álló, egysíkú élőhelyek fogják uralni – mondja a 24.hu-nak Báldi András.
...A megelőzés nyilvánvalóan mindenki elemi érdeke, amint a projekt eredményei megjelennek, benne részletes és átfogó jövőképekkel – a jövőkutatás folytatása mellett – megkezdődhet a kutatási tervek készítése kinek-kinek a maga területén, illetve a döntéshozók meggyőzése, felkészítése a tudományos eredmények alapján.

2019-10-19 szeretlekmagyarorszag.hu

A Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója szerint jó lenne egy kicsit tükörbe nézni, és visszafogni magunkat. ..
...Vegyük azt a példát, hogy valahol él százféle lepke. Evolúciós szempontból ez luxusnak tűnik. Ha minden rendben van, lehet, hogy tényleg nincs valóban fontos ökológiai szerepük. De ha megváltozik a hőmérséklet, a csapadékviszonyok, az új körülmények között más lepkék fogják magukat jól érezni, és akkor kell, hogy a domináns faj mellett rendelkezésre álljon az a másik 99, amelyek közül valamelyik átveszi a feladatát.
Tehát a diverzitás biztosítás a változásokkal szemben: a túlélés kulcsa. ..

2019-10-19 MTI, hirbalaton.hu. magyarnemzet.hu, Katolikus Rádió, origo.hu, és több más

A Balaton-kutatás megújulásához újra kell pozicionálni a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetet (BLI) – nyilatkozta Jordán Ferenc, az intézmény áprilisban kinevezett igazgatója az MTI-nek. A Balaton nyár végi algásodásának okairól még mindig csak találgatnak a kutatók, amiről a BLI vezetője annyit mondott; “nem feltétlenül kudarcként éljük meg, hanem inkább egy kijózanító pofonként, ami világossá teszi a döntéshozók számára is, hogy többet kell áldozni kutatásra”.
...Az igazgató elmondta, hogy a tihanyi intézmény mellett három további kutatóbázist is magában foglaló ÖK idén mintegy 700 millió forintból gazdálkodott, de a jövőben ennek másfél-kétszeresére számítanak évente, valamint egy egyszeri forrásinjekcióra abból a 22 milliárd forintból, amelyet a kormány juttat az ELKH számára.
[Nagyobb szerepet szán a Balaton-kutatásban a tihanyi limnológiai intézetnek (10.20) balatoninap.eu]
http://www.balatoninap.eu/helyi/2019/10/20/nagyobb-szerepet-szan-a-balat...
[Nagyobb szerepet szán a Balaton-kutatásban a tihanyi limnológiai intézetnek az új vezető (10.19) marcaliportal.hu]
https://marcaliportal.hu/index.php/2015-07-07-09-04-12/kek-hirek/44261-n...án-a-balaton-kutatásban-a-tihanyi-limnológiai-intézetnek-az-új-vezető
[A jövőben nagyobb szerepet kap a Balaton kutatása (10.19) agrotrend.hu]
[A Balaton kutatásának innovációra és jelentősen fejlődő alapkutatásokra is szüksége van (10.19) magyarnemzet.hu]ű
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/a-balaton-kutatasanak-innovaciora-es-je...
[Nagyobb szerepet szán a Balaton-kutatásban a tihanyi limnológiai intézetnek az új vezető (10.19) mediamix.mti.hu]
[Nagyobb szerepet szán a Balaton-kutatásban (10.19) tozsdeforum.hu]
https://www.tozsdeforum.hu/extra/tech-tudomany/nagyobb-szerepet-szan-a-b...
[Még mindig csak találgatnak a Balaton nyár végi algásodásának okairól (10.19) origo.hu]
https://www.origo.hu/tudomany/20191019-nagyobb-szerepet-szannak-a-balato...
[Nagyobb szerepet szán a Balaton-kutatásban a tihanyi limnológiai intézetnek az új vezető (10.19) kozszolgalat.hu]
https://kozszolgalat.hu/nagyobb-szerepet-szan-balaton-kutatasban-tihanyi...
[Újra kell pozícionálni a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetet (10.19-18:33 (hossza: 2 perc)) Katolikus Rádió]
Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben delmagyar.hu (10.19)

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) szon.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) vaol.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) zaol.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) nool.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) boon.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) duol.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) feol.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) haon.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) veol.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) kisalfold.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) kemma.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) szoljon.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) baon.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) bama.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) beol.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) sonline.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) teol.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) heol.hu]

2019-10-18 hirbalaton.hu

A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) „A tavak integrált kezelését segítő intézkedések a vízválság megelőzése érdekében – Nemzetközi Tófejlesztési Alap létrehozása” címmel tartott kísérőrendezvényt az október 15-17 között megtartott Budapesti Víz Világtalálkozón...
..A panelbeszélgetésen Dr. Walter Rast, az International Lake Environment Committee Foundation Tudományos Bizottságának elnöke, az Élő Tavak Hálózatának képviseletében Jörg Dürr-Pucher, a Global Nature Fund testületi tagja, valamint Dr. Jordán Ferenc a Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója vett részt. A beszélgetést Dr. Molnár Gábor, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója moderálta...
A kísérőrendezvényen bemutatott rövid videófilm a tavak és integrált kezelésük fontosságára hívja fel a figyelmet. A panelbeszélgetés főbb témaköreit, megállapításait is tartalmazó videó alábbi linken tekinthető meg:
https://www.youtube.com/watch?v=v5xk5aeSG2s&feature=youtu.be

2019-10-16 index.hu, debreceninap.hu,

Október elején számoltunk be a Duna-Ipoly Nemzeti Park közleményéről, amely a Vértes egyik fokozottan védett völgyében megtelepedett invazív fügekaktuszokról szólt. E kaktuszfaj – talán mondani sem kell – nem őshonos Magyarországon. Dél-Európában azonban invazív állományai már problémákat okoznak, mert agresszív terjedése közben kiszorítja az őshonos növényeket.
..Én 8-10 kaktusz-előfordulásról tudok a magyarországi természetvédelmi területeken. Ezek egyelőre kis kiterjedésű, jól lokalizálható előfordulások, így jelenleg nem olyan veszélyesek. Most még meg lehet fogni őket – mondta Csecserits Anikó.

Agresszív kaktuszfaj terjeszkedik Magyarországon - debreceninap.hu
https://www.debreceninap.hu/orszag/2019/10/10/agressziv-kaktuszfaj-terje...

KAKTUSZ NŐ VÉDETT TERÜLETEN - hirvonal.hu - október 10. 15:37
http://hirvonal.hu/hir/2898421

2019-10-16 greenfo.hu

A Magyar Tudományos Akadémia (több bizottsága) és a Magyar Természettudományi Társulat egy izgalmas előadóülést szervezett 2019. október 24-e délutánra, a “Biodiverzitásról másképpen” programsorozat keretében.

Téma: AZ ERDŐ,
Jelmondat: “Kiüresedő magyar erdők?!”

Plenáris előadó: Mátyás Csaba
“Életbarát-e műveltségünk? – Miért visszhangtalan a biodiverzitás krízis?” . . . és további remek előadások várhatók.

A Szervezők és előadók szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt, regisztrálni október 16-ig lehet a Magyar Természettudományi Társulat honlapján:
http://mtte.hu/content/konferencia-jelentkezes-biodiv-4

2019-10-16 Magyar Hang, magyarhang.

...- A Balatont övező mintegy 240 kilométeres partszakaszból ma már csupán 110 kilométernyi a természetes közeg - mondja érdeklődésemre Tóth Viktor, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főmunkatársa. - A többi beépített, belakott terület. Az utóbbi években felgyorsult építkezési tempó, a koncentrált üdülőtelepek szaporodása sajnos tovább szűkíti a természetes szakaszokat. (...)
A tendencia veszélyes, a természetes parti zóna ugyanis a szárnyasoktól a mikroorganizmusokig számtalan élőlénynek ad otthont: egy négyzetméternyi nádnak legalább egymilliárd lakója van. Ráadásul a parti zóna a legproduktívabb, szintén egy négyzetméteren évente 3-4 kg biomassza keletkezik. A kikötő- és üdülőtelep építkezések ezeket a védendő zónákat veszélyeztetik, semmisítik meg. Az építtetők egyszerre ártanak a természetnek, az ország közösségének és a part menti luxusapartmanok megvásárlóinak. - magyarhang.org (10.16)

2019-10-16 videk.ma

...Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában. MTI/Varga György A kutatók most azonban 30 évnyi műholdas adatot elemezve vizsgálták meg hat kontinens 33 országának 71 nagy tavában a nyári algavirágzás hosszú távú változásait az 1984 és 2013 közötti időszakra koncentrálva. - videk.ma (10.16)

2019-10-15 24.hu

Egyre több helyen terjednek szándékosan kiültetett fügekaktuszok az ország védett és fokozottan védett területein. Néhány tő kiirtása is évekbe telik, és ha most nem állítjuk meg őket, nagy lehet a baj.
Őshonos élővilágunk számára komoly fenyegetést jelentenek az ember által behurcolt úgynevezett inváziós élőlények, amelyek terjedésükkel kiszorítják az évezredek óta itt élő, vagy akár a csak és kizárólag a Kárpát-medencében előforduló fajokat. Nem mindegyik idegenhonos állat- vagy növényfaj kezd törvényszerűen terjeszkedésbe, de idővel bármelyik problémássá válhat.
..Erről kérdeztük Dr. Csecserits Anikó biológust, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos munkatársát.

2019-10-15 Kossuth Rádió Napközben

Az 1980-90-es években a Balaton vízminőségével komoly problémák voltak. Utána két évtizedig kiváló volt a Balaton vízminősége. Idén nyáron azonban teljesen váratlanul érte a szakembereket is, hogy a keszthelyi és szigligeti medencében túlzottan elszaporodtak az algák, ez azonban világprobléma is. A mikroszennyezők is jelentenek környezeti veszélyt, mert a szennyvíztisztítás 3-ik szakasza nem tudja ezt a szennyeződést eltávolítani.
A globális felmelegedés hatásaként a Duna-Tisza közén bekövetkezett talajvízszint süllyedés következtében a különleges sós-szikes tavak nagy részét az elmúlt 30 évben elvesztettük. A Balatonnál is voltak évek, amikor pánikot okozott az alacsony vízállás. A helyes vízkormányzásnak köszönhetően azonban nem kell tartani a Balaton kiszáradásától.
A Duna vízminősége az elmúlt negyedszázadban jelentősen javult, köszönhetően elsősorban Bécsben és a magyar oldalon is a szennyvíztisztítók fejlesztésének. A csatornázás és a szennyvíztisztítás kiépítése és üzemeltetése azonban drága, a fejlődő országokban erre sok esetben nem jut pénz.
Létezik-e kollektív felelősségtudat? Igen, jó példa erre a Tisza pet-palack mentesítése. Jelenleg a mikro műanyag rengeteg problémát jelentenek a vízi élővilág számára.
A jövőben, ha megfelelően gondoskodunk a vizek tisztításáról és jó kormányzásáról és megőrzéséről, akkor komoly sikereket érhetünk el, erre jó hazai példa a Balaton vízminőségének javulása.

2019-10-14 24.hu

...E különleges madarak életmódjáról, a természetben betöltött pótolhatatlan szerepéről beszélgettünk Dr. Ónodi Gáborral, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos segédmunkatársát kérdeztük. - Boldogulnak a városban is - Piros sapkás harkály doktor ihletője nyilvánvalóan a nagy fakopáncs, ám ő csak egyetlen egy a harkályfélék a világszerte 277 fajt számláló rendszertani családjából. - 24.hu (10.12)

Oldalak

Kapcsolódó oldalak: