Média

2020-02-08 M1 Ma Reggel

Mi történik a vízben élő mikroszkopikus élőlényekkel a vízbe jutó nagy mennyiségű szerves anyag hatására? A kis vízfolyások gazdag élővilágát pl. kérészlárvákat, vízmérő poloskát, vízi ászkákat, vízipókot mutatta be saját készítésű kisfilmjein Kriska György, a Duna-kutató Intézet tudományos főmunkatársa és beszélt a vízbe jutó szennyezés hatására kialakuló mikroszkópi szintű ökológiai katasztrófáról.

2020-02-07 M1 Híradó

Lukács Balázs a Tisza-kutató Osztály tudományos munkatársa nyilatkozott, a kiömlő szennyezőanyag nem mérgező, de hirtelen sok oxigént von el a vízből és ez fulladást okoz a patakban élő mikroszkopikus élőlények és a halak számára.

2020-02-07 24.hu, Kossuth Rádió,

A sajtó ökológiai katasztrófáról cikkez, és a biogáz termeléséből visszamaradt úgynevezett fermentátum valóban veszélyes anyag, a 30 ezer köbméter pedig óriási mennyiség. Nem csoda, ha mindenkiben a 2000-es tiszai ciánszennyezés rémképe sejlik fel. Erről most szó sincs. Dr. Lukács Balázst, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársát kérdeztük, hogy mivel állunk szemben.

2020-02-06 trendfm.hu, Tolnai Népújság, Somogyi Hírlap

A Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa, Tóth Viktor rádiónknak elmondta, hogy a növényzet drasztikus fogyását az okozta, hogy az engedélyezett nádaratások mellett sokan szabályellenesen teljes nádtelepeket irtottak ki az üdülőépítések miatt. A szakember hozzátette, hogy a nádas szerepe a tó ökoszisztémájában nélkülözhetetlen és ha tovább csökken a növény természetes élettere az hosszú távon a tó visszafordíthatatlan pusztulásához vezethet.

2020-02-04 greenfo.hu

Ha egy Duna-híd felépítése elkerülhetetlen, akkor sem mindegy, hogy hol épül meg. Ha a kerékpáros híd a súlyosan fényszennyező közvilágítású szentendrei Dunakorzónál épül meg, akkor nagyobb kérészrajzások idején az ezrével repülő, fénycsapdába esett kérésznőstények minden szabad felületre, az emberek ruházatára és a parkoló gépkocsikra is lerakják sárga tojáscsomóikat. dr. Kriska György, Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet figyelmeztet a természetvédelmi (és turisztikai) szempontok figyelembe vételére.

2020-02-04 magyarnemzet.hu

A madarak elfogyasztják a növények magjait, valamint az állatok petéit, és ezek életképesen haladnak át a bélcsatornán, miközben nagy távolságokat leküzdve szállítódnak egyik helyről a másikra – tudtuk meg Lovas-Kiss Ádámtól, az Ökológiai Kutatóközpont Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport munkatársától. Természetesen ennek a folyamatnak van árnyoldala is, hiszen nemcsak az ember számára hasznos fajokat, hanem inváziós fajokat vagy károkozókat is terjeszthetnek – érvel Lukács Balázs, a kutatócsoport tagja.

Oldalak