ÖK a sajtóban, médiában

Az ÖK kutatóinak, rendezvényeinek és eredményeinek megjelenése a sajtóban vagy más médiában.

2019-09-23 hirado.hu, vasarhely24.com

...Ez egy Európai Unió által támogatott nemzetközi projekt.Magyarországon is több tagja van a kezdeményezésnekEgy olasz partner a projektvezető és Magyarországon is több tagja van a kezdeményezésnek, ilyen például a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a WWF és a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézete. A projekt pedig arról szól, hogy egy olyan kezelési módot kell találni a tölgyesekre, amelyekkel visszaállíthatók egy stabilabb és természetvédelmileg kívánatosabb állapotba. - hirado.hu (09.23)

Napfényes lékek vágásával segíthetik a veszélyben lévő tölgyerdők túlélését (09.23) vasarhely24.com

2019-09-23 24 Óra
Vigyáznának a dunavirágokra

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont, az önkormányzat, a Magyar Közút Zrt. és az ELMŰ összefogásával létesülő védőrendszer két részből áll. Az egyik maga a fénysorompó, mely a híd pilléreire folyásirányban felszerelt, és a víz felé irányított két nagy fényerejű kék lámpából áll. Ennek feladata, hogy a hídhoz érkező rovarokat a lámpa előtt tartsa, és megakadályozza felrepülésüket a hídra. A védőrendszer másik eleme a hídvilágítás átalakítása. *Feleki Marietta marietta.feleki@mediaworks.hu

2019-09-23 RTL KLUB - Fókusz
Fényvisszaverő pajzzsal állítanák meg a klímaváltozást

- ...Címkék: Aszalós Réka erdőökológus, Garamszegi László Zsolt, MTA Ökológiai és Botanikai Intézet, Amazonas őserdő, klímaváltozás [T:18] - RTL KLUB - Fókusz (09.23-18:54 (hossza: 6 perc))

2019-09-22 hirbalaton.hu, Klasszik Rádió, balatontipp.hu, kapos.hu

...Vörös Lajos, a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet professzora a hirbalaton.hu-nak korábban azt nyilatkozta, ha az algabiomassza értéke meghaladja a WHO szerinti 75 mg/köbméter értéket (a szigorúbb magyar előírások szerint 50 mg/köbméter ez a határérték), és ez javarészt cianobaktériumoknak köszönhető, akkor már nem tanácsos a vízben fürdeni, mert bőrallergiás reakciót válthat ki az érzékenyebb embereknél. A balatoni algák összetételében a mára lecsengett invázió alatt szerencsére nem a cianobaktérium dominált, hanem a fecskemoszat. - hirbalaton.hu (09.22)

A hűvös időnek köszönhetően megállt a balatoni algásodás (09.22) kapos.hu
http://kapos.hu/hirek/egeszsegugyi_anyagok/2019-09-22/a_huvos_idonek_kos...

A lehűlés következtében drasztikusan csökkent a rendkívüli algásodás a Balatonon (09.20-16:02 (hossza: 26 mp)) Klasszik Rádió

Csak elterelés lehet - Az adatok nem támasztják alá a Vízügy algásodás okairól szóló álláspontját (09.20) balatontipp.hu

2019-09-21 magyarnemzet.hu

Huszonöt év óta nem volt sok gond a Balaton vízminőségével. Az idei esztendő – a kutatók meglepetésére – változást hozott. A tó sok pontján, különösen a nyugati partjánál a strandolók kellemetlen „fürdőtárssal” találkozhattak: a magyar tengerben tömegesen elszaporodott a vízben lebegő alga. Keresik a jelenség okát...
... Az MTA Limnológiai Intézete nyílt vízi méréseket végez, amelyek esetenként eltérnek a part menti értékektől – mondja Vörös Lajos professor emeritus. A tó közepén júliusban még csak negyven mikrogramm klorofillt mértek literenként az intézet kutatói, augusztusra a Keszthelyi-öbölben már száz fölötti volt a mutató. A vízben lebegő algák mennyiségét az úgynevezett a-klorofill méréssel határozzák meg. A Limnológiai Intézet kutatóhajója vízmintát vesz, amelyből kiszűrik az algákat, majd ebből egy szerves oldószerrel kivonják a zöld színanyagot, és megmérik a mennyiségét. Világszerte ezt a módszert használják, mert ebből lehet a legpontosabban következtetni az algásodás mértékére.

2019-09-20 Turista Természetjáró Magazin

Ma már egyre gyakoribb látvány, hogy fehér gólyák álldogálnak a hóesésben vagy füstifecskék röpködnek a kora tavaszi szélben. A klímaváltozás átírja a régi szabályokat, a madarak pedig megpróbálnak alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz.
A klímaváltozás hatásai az élőlények jelentős részét, köztük a madarakat is érintik. Rengeteg olyan – elsősorban rövidtávú vonuló – madárfaj van Európában, melyeknél a klímaváltozás hatása már kimutatható a vonulási viselkedésben. Az elmúlt húsz évben például egyre több faj egyedei kezdenek áttelelni ahelyett, hogy délebbi vidékekre mennének. Kis túlzással, ma már ott tartunk, hogy lassan az számít vakmerőbbnek, aki az áttelelés helyett még mindig vándorútra indul.
„A nagy kócsagoknál például kifejezetten felgyorsult ez a folyamat az elmúlt két évtizedben" – mondja Végvári Zsolt, az ÖK Duna-kutató Intézet igazgatója. „20-30 évvel ezelőtt még csak egy kis hányaduk telelt át nálunk, most viszont már a hazai állomány többségére igaz ez. Ugyanez megfigyelhető a vadludaknál is, például a nálunk fészkelő nyári ludak jelentős része már nem vonul, de az északon fészkelő vadludak, például a Nils Holgerssonból ismert nagy lilikek egy része sem megy tovább tőlünk, hanem nálunk telel át.

2019-09-20 Klubrádió - Állatbarát

Boda Pál, az Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének főmunkatársa többe közt arról beszélt, a vízi rendszerek viszonylag bonyolultak, és nem mindegy, hogy tengerről, álló-, vagy folyóvízről beszélünk, hiszen mindegyikben máshogyan kell kutatni az élőlényközösségek mintázatát. Az intézet biológusai által végzett kutatások célja pedig annak kiderítése, hogyan befolyásolja ezeket a közösségeket az emberi beavatkozás, a klímaváltozás, a vízminőség változása, vagy éppen a vízszint változása.Az egyértelmű, hogy a különböző terhelésekkel szemben az egyes fajok különböző tűrőképességűek. A Balaton egészére kell jellemzőket mondani minták alapján, pl. ezért fontos, hogy a Balaton mindegyik medencéjéből kell mintát venni. Az egyes fajok különböző módon reagálnak a környezet változásaira, vannak széles tűrőképességű fajok és érzékenyek. A vizekben fellelhető gyógyszer maradványok kérdése kb. 30 éve merült fel és az utóbbi időben teszi lehetővé a labortechnika fejlődése, hogy kimutathatóvá váltak az édesvizekben. Az EU VízKeret Irányelvet minden európai ország elfogadta, ennek alapján monitoring rendszerek épültek ki. Hosszabb idő telik el a kutatói ajánlás és a gyakorlati beavatkozások között. Egyéni szinten is be kell tartani bizonyos szabályokat, amelyekkel a víz tisztaságát elősegítjük, pl. nem dobjuk a csikket, a szemetet a vízbe, nem mossuk az autónkat. Október elején tartják meg a Hidrobiológus Napokat, amely a magyar hidrobiológia legjelentősebb rendezvénye, jelentősége, hogy a kutatók és a gyakorlati szakemberek együtt tanácskoznak. A kutatók elmondják a friss eredményeiket, amelyet össze tudnak vetni a gyakorlati problémákkal igényekkel.

2019-09-19 24.hu

A biohalál készletekben állt a szovjet raktárakban, civileket és kutatókat is ölt. Előbbit elhazudta, utóbbiból hasznot húzott a hatalom.
A kezdetekről, amikor eleink hullákkal, fekáliával, és bűzzel próbálták egymást pusztítani, itt https://24.hu/tudomany/2019/08/21/hitler-jarvany-biologiai-fegyver-haboru/ és itt https://24.hu/tudomany/2019/09/17/jarvany-virus-bakterium-biologiai-fegy... olvashat, a folytatásban is Dr. Rózsa Lajos biológussal, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúcótudományi Intézetének tudományos tanácsadójával beszélgetünk, akinek egyik kutatási területe a biológiai agresszió története.

2019-09-18 hellovidek.hu, nepszava.hu

...Ennek a jelenségnek a fő oka az üledékből felszabadult foszfor lehetett.A szeptember eleji lehűlés megállította az algák szaporodását.- tudatta Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) kutatója.A magyar tenger nyílt vízén a közelmúltban öt helyszínen végeztek méréseket. Az adatok azt mutatják, hogy az algaállomány pusztulásnak indult. Az algák mennyiségét jellemző a-klorofill-koncentráció a 100 feletti érték után ismét 40 mikrogramm/liter alá csökkent a Keszthelyi-öbölben. - hellovidek.hu (09.18)

Megállította a balatoni algásodást a szeptemberi hideg - nepszava.hu (09.19)
https://nepszava.hu/3050689_megallitotta-a-balatoni-algasodast-a-szeptem...

2019-09-18 ripost.hu, magro.hu

„A gólyák szokás szerint augusztus második felében kezdik a vonulást a melegebb helyekre, ám nálunk is tapasztalható, ami eddig csak a Dél-Spanyolországban fészkelő gólyákra volt jellemző, hogy nem repülnek el télire” – mondta el Végvári Zsolt, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának igazgatója az M1 aktuális csatorna műsorában.

Szomorú oka van, hogy egyre több gólya marad itthon télen - - magro.hu (09.23)
http://www.magro.hu/agrarhirek/szomoru-oka-van-hogy-egyre-tobb-golya-mar...

2019-09-18 magyarnarancs.hu

Napi egy őslakos aktivistát ölnek meg azért, hogy nekünk, a fejlett országokban mindenünk meglegyen. A természetközeli életmódot folytató emberek tudására nagy szükségünk van, nélkülük talán azt sem fogjuk kitalálni, hogyan állítsuk meg a klímaváltozást. Molnár Zsolttal, az Ökológiai Kutatóközpont világot látott etnoökológusával beszélgettünk.

2019-09-18 index.hu/english

Entirely new, tropical-disease-spreading arthropods could appear in Hungary due to climate change, global trade and international transport. As a consequence, those diseases could become everyday problems in the region, even though before now they only plagued the African and Southeast Asian populations (therefore many westerners would dismiss them). Everybody knows this, but most think of it as a barely possible scenario lost in the mists of the future. However, it is here, and it is only a matter of luck that Hungarians are not dropping dead due to West Nile virus. “We must be scared, but cannot panic” – seems to be the takeaway of the conference organised by the Centre for Ecological Research of the Hungarian Academy of Science (MTA).
.. There is no fence that can keep out every pathogen. If we don't deal with this crisis right now, we would be like the musicians playing a waltz in hopes that the ship won't sink.

– says research professor Eörs Szathmáry, the director-general of the MTA Centre for Ecological Research. ..
...Lajos Rózsa, a researcher at the MTA Evolutionary Research Institute talked about another example of the sorry state of affairs, based on personal experience:

Research papers about the spread of the West Nile virus in the Hungarian avifauna (birds), written by Hungarian research groups were published by the most prominent scientific journals. On the day I read these papers I heard it on the radio that the health authorities banned blood donations by Hungarians retuning from Austria and Romania, as there have been recent cases of the West Nile virus documented in those countries. (Even though it was already documented in Hungary by the previously mentioned papers – Cs.M.) I have no idea what the authorities read, but the informational chaos is obvious....

2019-09-17 hazipatika.com, Somogyi Hírlap

A szeptember eleji lehűlés megállította az algák szaporodását - közölte Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) kutatója. Ahogy a napokban a HáziPatika.com-on is olvashatták, csaknem 40 éves rekordot döntött meg a Balatonon az algásodás mértéke. A mérési adatok alapján augusztus végére a klorofill koncentrációja - vagyis az algatömeget mutató érték - elérte a köbméterenkénti 300 milligrammot, ami másfélszerese az 1982-es nagy algásodás csúcspontján megfigyeltnek. - hazipatika.com (09.17)

A lehűlést nem szeretik az algák (2. oldal) Somogyi Hírlap

2019-09-17 blikk.hu, Blikk, alternativenergia.hu,

Egyre több gólya marad itthon télen, többek között azért, mert a költöző madarakra is komoly hatással van a klímaváltozás - ezt Végvári Zsolt, az MTA Ökológiai Kutatóközpont, a Duna-kutató Intézet igazgatója jelentette ki. - Ebben egyrészt a melegedő telek játszanak szerepet, amelyek miatt egyre több táplálék áll a rendelkezésükre, másrészt - a klímaváltozás egyik hatásaként - a Szahara változása, ami egyre szélesebb lett, így egyre nagyobb távolságot kell a gólyáknak táplálék, víz és pihenés nélkül megtenniük. - blikk.hu (09.17)

Már nem költöznek a gólyák (3. oldal) Blikk

A klímaváltozás hatására egyre több gólya marad itthon télen - alternativenergia.hu (09.16)
http://www.alternativenergia.hu/a-klimavaltozas-hatasara-egyre-tobb-goly...

2019-09-17 Katolikus Rádió, Akadémiai barangolások

A közelmúltban megtartott „Szúnyogok, kullancsok és új betegségek” című munkaértekezlet kapcsán elmondta, hogy hazánkban 50 csípőszúnyog él, és az endemikus fajoknál is jelentkezik, hogy gyakrabban vagy erőteljesebben csípnek. Az invazív csípőszúnyogok megtelepedése nem is elsősorban a klíma változásnak, hanem inkább a globális kereskedelemnek köszönhető. A betegségeket terjeszteni képes szúnyogok megjelenése nem jelenti egyúttal a betegségek tényleges megjelenését is. A malária az 50-es években tűnt el Magyarországon, az intenzív szúnyogirtással, , a mocsarak lecsapolásával, ekkor szűnt meg az, hogy az emberek az istállókban aludtak. A malária szúnyogot nem irtottuk ki, viszont a mai kontrollált egészségügyi viszonyok között nem vagyunk malária veszélyben. A fő faladatunk, hogy megértsük a vektorfajok és a kórokozók populációinak és elterjedésének változását, ez állandó térképezési és monitorozási feladatot jelent. A megelőzés is a monitorozási feladaton alapul. Nemzetközi szinten komoly tudományos összefogást igényel, az ökológusok, virológusok, járványügyi szakemberek között.

2019-09-17 24.hu

Az atom- és hidrogénbombák növekvő készletei mellett a baktériumokon vagy vírusokon alapuló tömegpusztító fegyverek mindinkább megbízhatatlannak és elavultnak tűntek – erről szólt korábbi, ebben a témában írt cikkünk.
..A Szovjetunió titkos kísérleteivel folytatjuk beszélgetésünket Dr. Rózsa Lajos biológussal, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúcótudományi Intézetének tudományos tanácsadójával, akinek egyik kutatási területe a biológiai agresszió története.

2019-09-16 Kossuth Rádió Felfedező - a tudomány világáról

Molnár Zsolt az Ökológiai Kutatóközpont botanikusa az őszi legelőkről és a legeltetésről. Azt kutatja, hogy mit szeret enni a jószág, természetvédelmi szempontból az a kérdés, hogy mennyire lehet a gyepeket maximálisan legeltetni úgy, hogy a gyep diverzitás is a maximális legyen. A Kunpeszér melletti tájban a gyepek nem másodlagosan erdőirtással jöttek létre, hanem ősgyepek, évezredek óta gyep vegetáció. A pásztor az ökológiai rendszer része, mert az ő érdeke, hogy egy adott terület biomasszája állati hússá és tejjé alakuljon. Egy gyep több biomasszát ad akkor, ha legeltetik, mint ha magára hagyják. A pásztor azt varázslatot tudja megcsinálni, hogy az ehetetlen fű ehető termékké alakuljon.
Címkék: Állatok környezetbarát táplálkozása, Királyhegyi Zsuzsanna, Dr. Molnár Zsolt, MTA Ökológiai Kutatóközpontja, botanika, Jani pásztor, - Kossuth Rádió (09.16-14:34 (hossza: 6 perc))

2019-09-15 index.hu

A madarak őszi költözése évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat. Régen azt gyanították, hogy az eltűnő madarak télire más madárfajokká, sőt egerekké alakulnak, esetleg elbújnak a tenger alá vagy a sárba. Aztán rájöttek, hogy melegebb égtájakra költöznek. Ezzel azonban egyszerre megsokszorozódtak a kérdések. Honnan tudják, hogy merre kell menni, miért arra mennek, és legfőképpen miért jönnek vissza tavasszal, ha a trópusokon mindig finom meleg van? Nincs még egy területe az életnek, amelyet olyannyira megváltoztatott volna a műholdas navigáció és a mobilkommunikáció, mint a madárvonulás kutatását.
A Birdlife Finland (gyakorlatilag a finn madártani egyesület) közleménye szerint a szokatlanul meleg idő miatt még szeptember elején is láttak olyan vándormadarakat Dél-Finnországban, amelyek Lappföldön költenek, és az év ezen időszakában már rég el szokták hagyni dél felé az országot. Ilyen vándormadár a kékbegy, az erdei sármány vagy a rozsdástorkú pityer. Hasonló jelenségek az egész mérsékelt övben előfordulnak, így hazánkban is - mondta el az Indexnek Végvári Zsolt, a Ökológiai Kutatóintézet munkatársa, a Duna-kutató Intézet igazgatója, aki a vízimadarak vándorlását kutatja.

2019-09-13 Ozone TV Egyenlítő

A trópusi esőerdők biomasszája az élő biomasszában van, nincs a talajban tartalék. Ezért a trópusi erdő a leégés vagy letermelés után nagyon nehezen regenerálódik. A mérsékelt övben intenzív talajképzés zajlik, ezért mások a folyamatok. A mediterrán régióra mindig is jellemzőek a tüzek, hasonlóan a tajgában is. A mérsékelt erdőkben a tölgyesek esetében kérdéses, hogy része volt-e a tűz a tölgy erdők dinamikájának.
2. rész Az ember folyamatosan alakítja át a vegetációt pl. agrárterületek vagy lebetonozott területek létrehozásával, ezzel csökken a területek CO2 megkötő képessége. A természetvédelem nem luxus, hanem ettől függ a jövőnk. Az erdőtűz után az erdő elkezd lassan regenerálódni és CO2 elnyelővé válik. Ez viszont lassú folyamat. A másik probléma, hogy a Föld leggazdagabb élő közösségei semmisülnek meg. Az állatok menekülése véletlenszerű, nem tudják, hogy milyen irányba kellene menekülni. A tajga és tundra tüzeknél a vastag moha komoly szigetelőréteg, ha ez átég, a permafroszt elkezd kiolvadni és a lápok is CO2 kibocsátóvá válnak.
Magyarországon az alföldi ültetett fenyőerdőkben fordulnak elő az erdőtüzek, valamint az erdő-bokros-gyep mozaik vegetációban. A tűz része a természetes dinamikának, nem mindig kell csak katasztrófa ként tekinteni rá.
https://www.youtube.com/watch?v=7wzZ5Bv9jcY&t=922s
https://www.youtube.com/watch?v=BwSbadhh3vM

2019-09-13 qubit.hu

A természetes szelekciót nemhogy leállította, hanem igen durván felerősítette a modern társadalom, írja Kun Ádám, az MTA - ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport főmunkatársa. - Valaki már megint az emberi evolúció végét vizionálja! - nagyjából így sóhajtok fel, amikor valaki újfent kijelenti, hogy megállt az emberi evolúció, esetleg azon vágyát fejezi ki, hogy álljon meg. Tette ezt legutóbb Alasdair Mackenzie, az Aberdeeni Egyetem tanára a Conversation-on. - qubit.hu (09.13)

Oldalak

Kapcsolódó oldalak: