Média

2019-09-17 24.hu

Az atom- és hidrogénbombák növekvő készletei mellett a baktériumokon vagy vírusokon alapuló tömegpusztító fegyverek mindinkább megbízhatatlannak és elavultnak tűntek – erről szólt korábbi, ebben a témában írt cikkünk.
..A Szovjetunió titkos kísérleteivel folytatjuk beszélgetésünket Dr. Rózsa Lajos biológussal, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúcótudományi Intézetének tudományos tanácsadójával, akinek egyik kutatási területe a biológiai agresszió története.

2019-09-17 hazipatika.com, Somogyi Hírlap

A szeptember eleji lehűlés megállította az algák szaporodását - közölte Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) kutatója. Ahogy a napokban a HáziPatika.com-on is olvashatták, csaknem 40 éves rekordot döntött meg a Balatonon az algásodás mértéke. A mérési adatok alapján augusztus végére a klorofill koncentrációja - vagyis az algatömeget mutató érték - elérte a köbméterenkénti 300 milligrammot, ami másfélszerese az 1982-es nagy algásodás csúcspontján megfigyeltnek. - hazipatika.com (09.17)

A lehűlést nem szeretik az algák (2. oldal) Somogyi Hírlap

2019-09-16 Kossuth Rádió Felfedező - a tudomány világáról

Molnár Zsolt az Ökológiai Kutatóközpont botanikusa az őszi legelőkről és a legeltetésről. Azt kutatja, hogy mit szeret enni a jószág, természetvédelmi szempontból az a kérdés, hogy mennyire lehet a gyepeket maximálisan legeltetni úgy, hogy a gyep diverzitás is a maximális legyen. A Kunpeszér melletti tájban a gyepek nem másodlagosan erdőirtással jöttek létre, hanem ősgyepek, évezredek óta gyep vegetáció. A pásztor az ökológiai rendszer része, mert az ő érdeke, hogy egy adott terület biomasszája állati hússá és tejjé alakuljon. Egy gyep több biomasszát ad akkor, ha legeltetik, mint ha magára hagyják. A pásztor azt varázslatot tudja megcsinálni, hogy az ehetetlen fű ehető termékké alakuljon.
Címkék: Állatok környezetbarát táplálkozása, Királyhegyi Zsuzsanna, Dr. Molnár Zsolt, MTA Ökológiai Kutatóközpontja, botanika, Jani pásztor, - Kossuth Rádió (09.16-14:34 (hossza: 6 perc))

2019-09-15 index.hu

A madarak őszi költözése évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat. Régen azt gyanították, hogy az eltűnő madarak télire más madárfajokká, sőt egerekké alakulnak, esetleg elbújnak a tenger alá vagy a sárba. Aztán rájöttek, hogy melegebb égtájakra költöznek. Ezzel azonban egyszerre megsokszorozódtak a kérdések. Honnan tudják, hogy merre kell menni, miért arra mennek, és legfőképpen miért jönnek vissza tavasszal, ha a trópusokon mindig finom meleg van? Nincs még egy területe az életnek, amelyet olyannyira megváltoztatott volna a műholdas navigáció és a mobilkommunikáció, mint a madárvonulás kutatását.
A Birdlife Finland (gyakorlatilag a finn madártani egyesület) közleménye szerint a szokatlanul meleg idő miatt még szeptember elején is láttak olyan vándormadarakat Dél-Finnországban, amelyek Lappföldön költenek, és az év ezen időszakában már rég el szokták hagyni dél felé az országot. Ilyen vándormadár a kékbegy, az erdei sármány vagy a rozsdástorkú pityer. Hasonló jelenségek az egész mérsékelt övben előfordulnak, így hazánkban is - mondta el az Indexnek Végvári Zsolt, a Ökológiai Kutatóintézet munkatársa, a Duna-kutató Intézet igazgatója, aki a vízimadarak vándorlását kutatja.

2019-09-13 Ozone TV Egyenlítő

A trópusi esőerdők biomasszája az élő biomasszában van, nincs a talajban tartalék. Ezért a trópusi erdő a leégés vagy letermelés után nagyon nehezen regenerálódik. A mérsékelt övben intenzív talajképzés zajlik, ezért mások a folyamatok. A mediterrán régióra mindig is jellemzőek a tüzek, hasonlóan a tajgában is. A mérsékelt erdőkben a tölgyesek esetében kérdéses, hogy része volt-e a tűz a tölgy erdők dinamikájának.
2. rész Az ember folyamatosan alakítja át a vegetációt pl. agrárterületek vagy lebetonozott területek létrehozásával, ezzel csökken a területek CO2 megkötő képessége. A természetvédelem nem luxus, hanem ettől függ a jövőnk. Az erdőtűz után az erdő elkezd lassan regenerálódni és CO2 elnyelővé válik. Ez viszont lassú folyamat. A másik probléma, hogy a Föld leggazdagabb élő közösségei semmisülnek meg. Az állatok menekülése véletlenszerű, nem tudják, hogy milyen irányba kellene menekülni. A tajga és tundra tüzeknél a vastag moha komoly szigetelőréteg, ha ez átég, a permafroszt elkezd kiolvadni és a lápok is CO2 kibocsátóvá válnak.
Magyarországon az alföldi ültetett fenyőerdőkben fordulnak elő az erdőtüzek, valamint az erdő-bokros-gyep mozaik vegetációban. A tűz része a természetes dinamikának, nem mindig kell csak katasztrófa ként tekinteni rá.
https://www.youtube.com/watch?v=7wzZ5Bv9jcY&t=922s
https://www.youtube.com/watch?v=BwSbadhh3vM

2019-09-13 qubit.hu

A természetes szelekciót nemhogy leállította, hanem igen durván felerősítette a modern társadalom, írja Kun Ádám, az MTA - ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport főmunkatársa. - Valaki már megint az emberi evolúció végét vizionálja! - nagyjából így sóhajtok fel, amikor valaki újfent kijelenti, hogy megállt az emberi evolúció, esetleg azon vágyát fejezi ki, hogy álljon meg. Tette ezt legutóbb Alasdair Mackenzie, az Aberdeeni Egyetem tanára a Conversation-on. - qubit.hu (09.13)

Oldalak