Hírek

Idén már ötödik alkalommal kerül megrendezésre a Filmklub a Magyar Tudományos Akadémián. A vetítéseket minden alkalommal kötetlen beszélgetés követi, melynek vendégei a film készítői mellett meghívott kutatók, szakértők lesznek.

Vörös Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja Balatoni Limnológiai Intézetének kutatóprofesszor emeritusa, és az MTA Víztudományi Program Irányító Testületének tagja, Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést kapott. Ezúton gratulálunk neki!

2019. március 21-én ülésezett az Akadémia Elnöksége (két közgyűlés között legfőbb döntéshozó szerve). Az ülésre meghívást kaptak az MTA kutatóközpontjainak főigazgatói és önálló jogállású kutatóintézeteinek igazgatói.

Őshonos, a harmadidőszakból ránk maradt reliktumfaj a Nagyvárad környéki hévízben élő szubtrópusi hévízi tündérrózsa, vagy sem? Több mint kétszáz éve vitatkoznak erről a botanikusok Magyarországon és Romániában.

Lovas-Kiss Ádám, a DKI Tisza-kutató Osztály tudományos segédmunkatársa nyerte az európai édesvizek kutatására szakosodott tudományos szervezet (EFFS) 2017/18-ban megvédett legjobb PhD disszertáció díját vízi ökológia / limnológia témakörben.

Nem túlzás: területarányosan a Kárpát-medencében van a legtöbb szikes tó Eurázsiában. A bennük található szóda a mosóporok népszerű hatóanyaga, a prokarióták az evolúciókutatás fontos célpontjai, lúgosságuk és egyéb hatóanyagaik miatt pedig gyógyvízként is alkalmazhatók.

Miért jó, ha terebélyes fák tarkítják a legelőt? Mit vesztett a vidék a termelőszövetkezetek megjelenésével? Újjáéledhet-e a pásztorvilág Magyarországon? Mit tanulhat az ökológus és a természetvédő a tájban élő, gazdálkodó embertől?

A virágos növények túlnyomó része nem terem, ha elmarad a beporzás. A földeken főleg a házi méhekre bízzuk ezt a feladatot. De mi történne akkor, ha eltűnnének a házi méhek, vagyis mi szükséges ahhoz, hogy egy beporzó közösség csupán a vad rovarfajok segítségével is fennmaradjon?

A Duna lebegtetett algaközössége, sőt feltehetően a folyó táplálékhálózatának szerkezete is megváltozott az utóbbi évtizedekben.

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Főosztálya előadóülést szervez,

DARWIN NAP 2019 címmel.

A rendezvény időpontja : 2019. február 7.

Helyszíne: MTA Duna-kutató Intézet, Karolina út 29.

Oldalak