Kutatócsoportok

"... a kutatóközpont tudományos feladatait megvalósító kutatási egységek ..." - MTA ÖK SZMSZ

A biodiverzitás, az élőlények sokfélesége teremti meg a vadon élő fajok alkalmazkodásának, így fennmaradásának lehetőségét az állandóan változó környezetben. A biológiai sokféleség megőrzésének leghatékonyabb módja a fajok élőhelyükön történő védelme. Ahogy pusztulnak az élőhelyek, egyre nagyobb a jelentősége az élőhelyen kívüli megőrzésnek ... további részletek itt olvashatók.

A csoport elsősorban földrajzi léptékű vegetációs vizsgálatokat végez, általában vegetációs és környezeti adatbázisok felhasználásával. Ennek során érdeklődésünk fókuszában az éghajlat- és tájhasználat-változás, valamint a biológiai invázió hatásának dokumentálása, modellezése és előrejelzése áll.
A European Vegetation Survey munkacsoporthoz kapcsolódva gondozzuk a hazai cönológiai felvételek adatbázisát, amely alapján elsősorban fátlan vegetációtípusok osztályozásának revízióján dolgozunk. Ehhez kapcsolódóan módszertani fejlesztéseket végzünk a vegetációosztályozás területén.

Az erdőökológiai kutatócsoport az erdők biodiverzitását, faji és funkcionális szerkezetét, mintázatait, történetét, dinamikáját és működését vizsgálja. A kutatások elsősorban a Kárpát-medencében található lombhullató erdőkre vonatkoznak, beleértve a gazdálkodás alól kivont és a kezelt állományokat.

Az Evolúciós Ökológia kutatócsoport az állati viselkedés proximális meghatározottságát, az egyedek és fajok interakciójában ill. a környezethez való alkalmazkodásában betöltött szerepét, továbbá ezen kölcsönhatások evolúciós és ökológiai vonatkozásait tanulmányozza. A kutatások elsősorban egy hazai énekesmadár faj (az örvös légykapó, Ficedula albicollis) populációjának a viselkedésökológiai vizsgálatára terjednek ki, de számos más modellfajon is végzünk kapcsolodó kutatásokat mind természetes és laboratóriumi (kísérletes) körülmények között.

A kutatócsoport célja a tájjal, növényzettel, élőhelyekkel és a hagyományos tájhasználattal kapcsolatos ökológiai emlékezet és hagyományos ökológiai tudás kutatása a Kárpát-medence magyar nyelvterületein

A kutatócsoport a klímaváltozás és a tájhasználat-változás vegetációra gyakorolt ökológiai hatásait vizsgálja a Duna-Tisza közi Homokhátság területén. Szűkebb kutatási témák a szárazodás, a melegedés, a tüzek, a biológiai invázió ökológiai hatásai, a felhagyott mezőgazdasági területek és leégett idegenhonos erdészeti ültetvények szukcessziója, valamint a természetes homoki erdőssztyepp túlélési esélyei. A megközelítési módok az eseti leíró vizsgálatoktól és hosszútávú monitorozásoktól, a nagy területet lefedő felméréseken keresztül a felműszerezett intenzív terepkísérletekig terjednek.

A biológiai sokféleség pusztulásával az emberiség fennmaradását biztosító ökoszisztéma szolgáltatások is veszélybe kerültek. Kutatásunk célja, hogy néhány fontos ökoszisztéma szolgáltatás ökológiai alapjait feltárja, és európai összefüggésbe helyezze, ezáltal a fenntartható élőhely- és tájhasználat kialakítását lehetővé tegye mind nemzetközi, mind hazai szinten.

Több évtizede folynak hazai és nemzetközi együttműködésben taxonómiai és kemotaxonómiai biodiverzitás-vizsgálatok. ...

A restaurációs kutatások során azt vizsgáljuk, hogyan lehet degradált élőhelyeken a természetes regenerációs folyamatokra támaszkodva az eredeti ökoszisztémát helyreállítani...

Kapcsolódó oldalak: