ÚJONNAN MEGJELENŐ FERTŐZŐ BETEGSÉGEK

A 21. század számos kihívásai közül az újonnan megjelenő fertőző betegségek jelentik az egyik legkomolyabb veszélyt az általános emberi egészségre. A jelenlegi COVID–19 a legutóbbi, legkézzelfoghatóbb példája az évről évre egyre nagyobb számban felbukkanó kórokozóknak, amely egyúttal az efféle járványok gazdasági és társadalmi hatásait is kellemetlen érzékletességgel demonstrálja.

Ebbe a csoportba sorolunk minden, a tudományra nézve teljesen új (pl. Reston-vírus), a hosszú idő után ismét felbukkanó (pl. kanyaró, pestis) vagy új tünetekkel (pl. Zika-vírus), illetve újkeletű rezisztenciával (pl. malária, antibiotikum-rezisztens baktériumok) előrukkoló kórokozókat. Az ezek által okozott járványok kárelhárítása évente világviszonylatban körülbelül ezermilliárd dollár költséget jelent. Fontos kiemelni, hogy a károk nem pusztán az emberi egészség védelmében tett intézkedésekre terjednek ki, hanem az olyan, gazdaságilag fontos fajok esetében elszenvedett veszteségek, mint pl. a sertésállományt érintő sertéspestis vagy a gabonát fertőző fungicidrezisztens rozsdagomba okozta tömeges pusztulások kompenzálására is.

A jelenleg alkalmazott kárelhárítási eljárások nemcsak óriási költségeik miatt lesznek fenntarthatatlanok, hanem a tervezhetetlenség miatt is. Minden újonnan felbukkanó járvány továbbra is meglepetésszerűen ér minket, így sem gazdasági, sem társadalmi vagy politikai szinten nem tudjuk előre, mikor leszünk kénytelenek hatalmas emberi és anyagi áldozatokat hozni egy újabb kórokozó megfékezésére. Erre ajánl megoldást a DAMA-protokoll az evolúciótudomány segítségével.

Evolúciós kisokos

Gyakorta halljuk közhasználatban az „emberi megbetegedés” vagy különböző állatfajokhoz (pl. kutya, macska, sertés, róka stb.) kötött betegségek fogalmát. Ez abból a közkeletű tévedésből táplálkozik, hogy egy adott kórokozó faj csak egy ún. gazdafajban fordul elő, abban fejti ki hatását. A valóság azonban az, hogy minden kórokozófaj képes számos különböző gazdafajban életben maradni, melyek közül egyesekben okoz tüneteket, mások azonban teljesen tünetmentesen hordozzák, utóbbiakat nevezzük rezervoár fajoknak. A fent említett sertéspestis gyakran okoz súlyos tüneteket és halált európai vaddisznó és házidisznó esetében, de varacskos disznóknál teljesen tünetmentes. A Reston-vírus az Ebola-vírusok közé tartozik, amely emberekben tünetmentes, majmokban azonban ugyanolyan vérzéses lázat és halált eredményez, mint emberekben a többi Ebola változat. Számos baktériumfaj okoz súlyos megbetegedést emberekben, mely haszon- és háziállatainkban azonban tünetmentes formában van jelen.

Egy járvány megjelenésének két feltétele van:

  1. A kórokozó egy rezervoárfajból átfertőz egy addig érintetlen másik fajra
  2. Az újonnan megfertőzött fajban súlyos tüneteket okoz

Így tehát minden járványra és megbetegedésre igaz, hogy a kiindulását az okozta, hogy az érintett gazdafaj kapcsolatban került egy rezervoárpopulációval, amelyről a kórokozó képes volt átfertőzni az új gazdára. A globalizáció és a klímaváltozás együttes hatásaként megváltozik számos vadon élő faj elterjedési területe, amely révén az addigi rezervoárok új fajokkal kerülhetnek kapcsolatba. A jelenlegi COVID–19-járvány esetében számos adat utal egy denevérek közé tartozó rezervoárra, amelyről élelmiszerként történő felhasználás útján került kapcsolatba emberekkel, a vírus pedig ezen a kapcsolaton keresztül fertőzött át. Ezen felül a globalizálódó emberi lakosság egyre több alkalommal hatol be új területekre mezőgazdasági vagy településfejlesztési céllal, ahol egyrészt új vadon élő fajokkal kerül kapcsolatba, másrészt a népsűrűség növekedésével szinte akadálytalan terjedést biztosít bármely kórokozónak.

Összefoglalva tehát, a rezervoárfajokkal egy adott kórokozó elterjedési területe az eddig feltételezetthez képest a sokszorosára nő, csak éppen tünetek hiányában nem figyelünk fel a jelenlétére. A klímaváltozás és a globalizáció révén soha nem látott mennyiségű új fajjal kerülünk kapcsolatba, és a ránk átfertőző patogének rendkívüli gyorsasággal képesek végigsöpörni a sűrűn lakott, egymással szerves összeköttetésben álló városokon és országokon. Ez azonban egyúttal azt is jelenti, hogy amennyiben kutatómunkával sikerül felderíteni ezeket a rezervoárfajokat és a bennük élő mikróbákat, úgy még azelőtt felléphetünk ellenük, hogy átfertőzhetnének emberi vagy gazdasági fajokra. Ennek módszertanát dolgozza ki a DAMA-protokoll.

DAMA-protokoll

A DAMA-protokoll alapvető szemléletváltást javasol, melyben a mostani reakció alapú eljárásokat felváltja a prevenció, vagyis az előrejelzés és a megelőzés. A betegségek elleni védekezés költségei ezzel nemcsak jelentősen lecsökkennek, de előre tervezhetővé, így költségvetésbe építhetővé is válnak.

A DAMA elméleti alapját az evolúcióbiológia adja. Noha a megbetegedések megannyi tünettel, elterjedési területtel és terjedési móddal rendelkeznek, a háttérben zajló, így a hirtelen felbukkanásukat okozó folyamatok a fent leírtak szerint zajlanak. Ezen folyamatok ismeretében pedig felderíthetjük a hollétüket, és megakadályozhatjuk, hogy emberekre vagy gazdaságilag jelentős fajokra fertőzzenek át. Tovább ››